Győr
Győr a Kis-Duna, a Rába és a Rábca összefolyásánál fekszik.1
- Megye
- Győr-Moson-Sopron
- Járás
- Győri járás
- Jogállás
- megyeszékhely, megyei jogú város
- Lakónépesség
- 129 373 fő
- Lakások száma
- 64 528
- Terület
- 174,6 km²
- Irányítószámok
- 9000, 9002, 9011, 9012, 9019, 9024, 9025, 9026, 9027, 9028
Forrás: KSH, Magyarország helységnévtára, 2025. január 1.
Győr története
Arrabonától a püspökségig
A legrégebbi feltárt győri település az újkőkor végéről, az i. e. 3. évezredből való. Az i. e. 5. századtól a kelták szállták meg a magasabban fekvő részeket, és a helyet Arrabonának nevezték. A rómaiak i. sz. 150 és 200 között katonai tábort létesítettek a mai Káptalandombon, a római uralom azonban a hunok támadása miatt a 4-5. században megszűnt. Győr nevét 997-ben Jaurinum, 1064-ben Geurinum alakban jegyezték fel. Szent István király a győri püspökséget valószínűleg Esztergom és Veszprém után harmadikként alapította.12
Városi kiváltság és végvári erőd
V. István 1271-ben városi kiváltságot adott a győri lakosoknak. A mohácsi vész (1526. augusztus 29.) után Győr ismét fontos hellyé vált: végvár és a dunántúli főkapitányság székhelye lett. A középkori épületeket 1529-ben és 1566-ban tűzvész pusztította. 1594. szeptember 29-én a vár hosszú ostrom után meghódolt Szinán pasa serege előtt, majd 1598. március 29-én Pálffy Miklós és Schwartzenberg Adolf seregei foglalták vissza a töröktől. II. Mátyás (1608-19) kiváltságos mezővárosi rangra emelte Győrt.1
Szabad királyi városból törvényhatósági jogú várossá
Mária Terézia 1743-ban szabad királyi várossá tette Győrt. 1809. június 17. és 24. között zajlott a győri csata, amelyben János főherceg serege vereséget szenvedett a franciáktól. 1820-tól évtizedekig bontották a bástyákat, és helyükön új városrészeket építettek. 1855-ben megépült a Bécs és Győr közötti vasút, amelyet 1856-ban Komáromig folytattak. A kiegyezés után, 1867-ben Győr törvényhatósági jogú város lett.1
A Vagon- és Gépgyártól 1970-ig
1896-ban fölépült a Magyar Vagon- és Gépgyár. 1905-ben Révfalut és Győrszigetet Győrhöz csatolták. A szovjet hadsereg 1945. március 28-án foglalta el a várost; Apor Vilmos püspököt, aki a püspöki palotába menekült nőket védelmezte, 1945. március 30-án, nagypénteken egy orosz katona megsebesítette, és sérülésébe április 2-án belehalt. 1956. október 30-án Győrben összeült a Dunántúli Nemzeti Tanács. 1970-ben Gyirmótot, Győrszentivánt és Ménfőcsanakot is Győrhöz csatolták.1
Látnivalók
Győri székesegyház
A Héderváry-kápolnát Héderváry János püspök 1404-ben fejezte be. A barokk újjáépítés részeként Giovanni Battista Rava pozsonyi építész 1645-ben végezte el a helyreállítást. A torony Széchenyi György idején épült, a tornyon lévő, 1681-es évszámú címer az építkezés befejezését jelzi. A belső tér a 18. század második felében nyerte el mai képét: terveit Melchior Hefele készítette, megvalósításán Franz Anton Maulbertsch vezetésével tucatnyi művész dolgozott. A klasszicista nyugati homlokfalat Handler Jakab soproni építész 1823-ban építette fel. A műemléki helyreállításra 1968 és 1972 között került sor.3
Győri könnyező Mária kegykép
A győri könnyező Mária kegykép első tulajdonosa Lynch Valter ír püspök volt, aki 1655-ben telepedett meg Győrben. Keresztély Ágost püspök 1704-ben engedélyezte, hogy a kegykép számára oltárt emeljenek.4
Kármelita templom és rendház
A győri kármelita templom 1721 és 1725 között épült. A kármelita templomhoz tartozó rendház építése 1717 és 1732 között zajlott.1
Bencés (egykori jezsuita) templom
A győri jezsuita templom 1633 és 1641 között épült. A jezsuita rend 1773-as feloszlatása után az épületeket 1802-ben a bencések kapták meg.1
Szent Anna orsolyita templom
A győri orsolyita Szent Anna templomot és a hozzá tartozó rendházat Nepauer Anna építtette 1726-ban. A templom freskóit id. Dorfmeister István festette.1
Nádorvárosi Kálvária
A győri nádorvárosi Kálvária hétállomásos keresztútja 1713 és 1716 között készült el. Dombja és kápolnája 1717 és 1727 között készült.1
Győri vár maradványai a Káptalandombon
1537 után olasz hadmérnökök tervei alapján építették ki a győri várat az ország egyik legkorszerűbb végvárává. A Káptalandombon a régi vár két bástyája és néhány falmaradványa áll. A győri várat Napóleon fölrobbantatta.1
Érdekességek
Hirdetés: az Én Ablakom hálózat ajánlata
Tudta-e Ön?
Győrben is kérhet ingyenes felmérést ablakhoz, ajtóhoz, redőnyhöz és szúnyoghálóhoz, és online is megtervezheti az új nyílászáróit.
Ablak ablak.gyorben.comAjtó ajto.gyorben.comRedőny redony.gyorben.comSzúnyogháló szunyoghalo.gyorben.com
Kereskedelmi oldal. A felmérést a kiszolgáló partner végzi: Ajtókő Kft. A kalauzt és az ajánlott oldalt az Inverzum Next Vision Zrt. üzemelteti; az Én Ablakom név jogosultja a PreMentor Kft.
Források
- Magyar Katolikus Lexikon (Győr szócikk) lexikon.katolikus.hu/G/Győr.html
- Magyar Katolikus Lexikon (győri püspökség szócikk) lexikon.katolikus.hu/G/győri püspökség.html
- Magyar Katolikus Lexikon (győri székesegyház szócikk) lexikon.katolikus.hu/G/győri székesegyház.html
- Magyar Katolikus Lexikon (győri könnyező Mária szócikk) lexikon.katolikus.hu/G/győri könnyező Mária.html
Utoljára ellenőrizve: 2026. október 2. A szöveg mesterséges intelligencia segítségével készült; a tényeket a felsorolt forrásokból ellenőriztük. Ha hibát talál, kérjük, jelezze: hello@inverzum.com.